Az épület sarkainál, kiszögellésein alakulnak ki a geometriai hőhidak , ahol is a fal vastagságából adódóan a belső és a külső felület mérete nem egyezik meg. Az épület külső határoló szerkezeteinek azokat a részeit nevezzük hőhídnak, ahol a különböző hővezetési tulajdonságú és eltérő geometriai formájú szerkezetek, anyagok csatlakoznak egymáshoz. Ilyenkor azok a szerkezeti részek, amelyek jobban vezetik a hőt, erősebben lehűlnek, mint a rosszabb . Ezt geometriai hőhídnak nevezzük, tenni ellene nem sok mindent lehet, az épület formájából ered. A hideg részen pedig jön a páralecsapódás, meg a penész, ráadásul ez egy öngerjesztő folyamat, . Geometriai hőhíd megjelenése hőkamerával.
Ha a belső oldalon a környezetnél jóval hidegebb, kívül pedig melegebb részek észlelhetőek, ott szinte biztos, hogy hőhidak . Hőhidak megszüntetése energiamegtakarítás céljából A hőhidak nagyon leegyszerűsítve energiaelnyelő lyukak, amelyek a szokványos külső burkolatokhoz. A hőhidak (más néven energiaelnyelő lyukak) előfordulása a magas hővezetésű fűtött és fűtetlen helyekre jellemző. A fűtési energiánk egy része. Következményei hőhíd erkély hőhíd ellen padló hőhíd m²k w páralecsapódás a falon hőszigetelés Andere suchten auch nach Hőhidak fajtái és következményei az ingatlanokban kreativlakas.
Ezeken az éleken sokkal több. Sok olyan épülethiba van, amit egyszerű eszközökkel szinte véglegesen helyre lehet hozni. Más a helyzet hőhidakkal, amelyek hatásai főleg az energiaárak emelkedése óta szükségszerűségét felismertük, ugyanakkor a belső mikroklímát is károsan befolyásolják. Ezek létrejöttét passzívházakban mindenképpen el kell kerülni.
Egy hí ami szinte akadálytalanul vezeti át a hőt a hőszigetelő rétegen. Energiatakarékos hőszigetelés RAVATHERM XPS extrudált polisztirolhab lemezekkel, épületlábazatok, vasbeton szerkezetek, hőhidak szigetelésére. Kialakulásuk oka lehet a geometriai forma, szerkezeti csomópont, különböző hőszigetelő képességű anyagok nem egyenletes vastagságban történő alkalmazása, stb. A hőhíd olyan felület aminek jobb a hővezetési képessége mint a környezetének, amiatt télen jobban lehűl. Egyik ilyen hőhíd tapus, amikor több épület szerkezeti elem kapcsolódik egymáshoz (pl. külső fal – födém).
A jobb hővezetésű rész télen erősen lehűl. A geometriai hőhíd kialakulásáról akkor beszélhetünk, amikor a geometriai kialakításból adódóan a külső lehűlő felület nagyobb, mint a belső fűtött felület. Ez épület sarkokban fordul elő. Ebben az esetben a külső nagyobb felület hűtőbordaként viselkedik és lehűti a csatlakozó szerkezetet, vagy . A hőhidaknak két csoportja létezik, a geometriai és a szerkezeti hőhíd.
A geometria hőhídat úgy kerülhetjük el, hogy nem tervezünk kinyúló épületrészeket , azonban ez nem tűnik jó megoldásnak: a tulajdonos számára fontos az erkély kialakítása, egyrészt a lakótér növelése, másrészt az árnyékoló funkció miatt. Hőhidaknak nevezzük leegyszerűsítve az épületek fokozott hőátbocsátású részeit. A leggyakoribb hőhidas szerkezetek az épületlábazatok, födémkoszorúk, . A fenti két hatás együttes megjelenése is hőhidat eredményezhet. A hőhidak termikus kiterjeszkedése mindig nagyobb a geometriai megjelenésüknél. A szerkezeti csomópontok mindig hőhídként jelennek meg.
A hőszigetelés csökkenti a hőhíd hőtechnikai . A hőhíd oka lehet egy elégtelen módon hőszigetelt szerkezet (pl. lábazati fal, vasbeton koszorú, pillér), de az épületek geometriai kialakítása (fal-, födémsarkok) eleve hőhídként funkcionálnak. A „Ytong Start” elemek használatával csökkenthető az alaptestek, lábazati falak homlokzati falakra gyakorolt hőhíd hatása, ezáltal . Az előbb tárgyalt volt a geometriai hőhíd , mely során az épület kialakítása okozza a problémát. Ennek az a következménye, hogy sem . Az anyagválasztásból következő hőhíddal akkor találkozunk, ha két, eltérő hővezetéssel rendelkező anyag kapcsolódik. Ilyen például a beton és a téglafal találkozása. A beton ugyanis sokkal jobb hővezető, mint . A határoló szerkezetek azon helyein, ahol a geometriai formát vagy különböző hővezetési tényezőjű anyagokat alkalmaznak, télen megnövekszik a szerkezet síkfalhoz viszonyított.
A hőhíd tehát az épületburok azon része, ahol az épületelemben normál körülmények között fellépő hőáramlás jelentősen megváltozik. Az Isopro mm-es, az Isomaxx 1mm-es hőszigetelés vastagsággal garantálja a konzolos szerkezetek hőtechnikai elválasztását. Ezek a hőhidak homogén falszerkezetek esetében is jelentkezhetnek falsarkoknál, az ablakkávák mentén, a külső határoló falak ás a válaszfalak csatlakozásánál egyaránt.
Balkonok, loggiák, erkélylemezeknél is jelentkezhet. Ha figyelembe vesszük, hogy a hőhidak többnyire a falvastagságnál kétszer . Ez a hőhíd típus a megfelelően körbe-. Az anyagváltásból adódó hőhidak ese- tén a jó hővezető képességű betonszerkezetek és . A falazat padlóvonalhoz közel eső szakasza ugyanis szintén hőhíd.
A padlószerkezet és a homlokzati fal csatlakozásánál eleve geometriai hőhíd jön létre. A lábazati fal az alaptesttel és a padlószerkezet alatti .