Hőhíd erkély

Ezen hőszigetelési eljárás hatékonysága tehát szükségszerűen nem megfelelő. Hőtechnikailag elválasztott erkélyek. Konzekvens módon tovább- vezeti a külső fal hőszigetelését, ezáltal a hőhíd a minimálisra csökken. Az erkély nem lesz fűtve és a hő. Erkély utólagos hőszigetelése.

Anyagköltséggel, munkadíjjal. Ablakok cseréje, homlokzati és tető hőszigetelés, kazáncsere. Felújításnál ezek a leggyakoribb beavatkozások. De mi lesz az erkélyekkel? Mit lehet tenni, hogy megszűnjön a vonalmenti hőhíd ? A hőhidaknak két csoportja létezik, a geometriai és a szerkezeti hőhíd.

A geometria hőhídat úgy kerülhetjük el, hogy nem tervezünk kinyúló épületrészeket , azonban ez nem tűnik jó megoldásnak: a tulajdonos számára fontos az erkély kialakítása, egyrészt a lakótér növelése, másrészt az árnyékoló funkció miatt. A hőhidakon át szökik a meleg az épületből, ez komoly fűtési energiaveszteséget jelenthet, és penészesedéshez is vezethet. A födémmel egy egységet alkotó, azzal egybebetonozott erkélylemez egy olyan hőhíd , amit egy energetikai felújításnál nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Az egyik lehetőség az erkélylemez levágása, ami után az épület hőszigetelése problémamentessé válik, az erkély pedig más módon . A klasszikus példa a szerkezetileg feltételezett hőhídra az erkély , mint a falból kiugró betonlap. A régi típusú épületeknél ez a megoldás nem hat hátrányosan, az utólagosan szigetelt régi, vagy rosszul megtervezett új épületeknél azonban jelentős az erkély jelentette hőhíd -hatás. A nagy felületű erkély.

Ha a hőhíd -megszakító elem nem kerül beépítésre, akkor a másik megoldás az erkély -lemezek körbe-burkolása hőszigeteléssel. Ennek a hőszigetelésnek a vastagságát az építésztervezők általában úgy határozzák meg, hogy esztétikailag is elfogadható legyen, azaz ne váljon túl vaskossá az erkélylemez. Ennél a változatnál az erkélylemez okozta hőhíd hatása alig csökkenthető. Ez megmutatkozik a vonal menti hőátbocsátási tényező viszonylag magas értékében (ami azonban itt is alacsonyabb az eredeti szerkezethez képest), valamint a megengedhető páratartalomnál alig kimutatható növekedésnél.

Adott esetben, például konzolosan kinyúló erkélylemezek esetében, a nem teljes körű, utólagos hőszigetelés az amúgy is meglévő hőhidak hatását viszont. A fürdőszobában a nap órájában nyitva van az ablak, a hálóba csak éjszakára csukom be , valamint az erkély ajtó is non stop nyitva van. A hőhíd -megszakító elem beépítése melletti másik módszer az erkély -lemezek hőszigeteléssel való körbeburkolása.

Ilyenkor a hőszigetelés vastagságát úgy kell meghatározni, hogy a hőszigetelés is megfelelő legyen azért, de mégse legyen túlságosan vastag az erkélylemez. Gyakori megoldás a 4-cm . Ha a családi házad tervezésénél egy fontos szempontra nem figyelsz oda, a teraszod télen az ellenséged lesz. A terasz mindig hűteni fogja a padlódat.

Ez nemcsak a lábadnak lesz kellemetlen, hanem a pénztárcád is bánni fogja, mert magasabb lesz a fűtésszámlád. Ezt a jelenséget a hőhíd okozza. Sokat olvashattunk már a hőhidakról, a miattuk kialakuló káros hatásokról, a hőhidak elleni védekezés lehetőségéről és fontosságáról.

Az ilyen elemzések nagy hátránya, hogy óhatatlanul általános megállapításokat tartalmaznak, amelyek – bár a szakemberek számára könnyen beláthatók, mégis . Azonban mind a gyakorlati tapasztalatok, mind a hőtechnikai számítások igazolják, hogy így az erkély és a fal csatlakozási vonala továbbra is az épületet körülvevő hőszigetelő burok egyik leggyengébb . Még beszélnünk kell a hőhidakról. Ennek rengeteg formája lehet, de egy egyszerű példával mindenki megértheti. Gyakran elkövetik azt a hibát egy ház vagy lakás építésekor és – szinte minden esetben – utólagos hőszigeteléskor, hogy az erkély kinyúló részét nem szigetelik le. Szerkezeti hőhíd esetén egy adott réteg homogenitása megszakad és a külső és belső tér között elhelyezkedő épületszerkezet (pl. erkély konzol – lásd a szomszédos metszetábrát!) mintegy hidat képezve elősegíti a hővándorlást.

Ezek létrejöttét passzívházakban mindenképpen el kell kerülni. Az épületeknek azok a pontjai minő- síthetők kritikusnak, ahol geometri- ai okok ( falsarok) vagy anyagváltás. Ezeken a pontokon az átlagoshoz képest jelen- tősen megnövekszik a hőleadás. Ilyen az erkély -lemezek, konzolok, koszorúk, áthidalók, pillé- rek és a .

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>