Égetett tégla

A sajtolt téglát később, az ókori Mezopotámiában kezdték el alkalmazni. A legjelentősebb mérföldkő mégis az égetett tégla megjelenése volt Kr. Már a római kori építészet legnagyobb alkotásai is . Az agyagból égetett tégla az egyik legtermészetesebb építőanyag, és ősi formájában már évezredek óta használják az építkezéseknél.

A pontos méreteket “ tégla ” mértékegységben adták meg.

loading...

Itt az agyagtéglákat sárral tapasztották össze és megerősítésül gyékényfonatokat fektettek közéjük. A zikkuratok (mezopotámiai lépcsős piramisok) falmagját mindig szárított tégla adta , de az áradások miatt kívülről égetett agyagtéglával erősítették . Előállítása során az agyagot először megőrlik, vízzel képlékennyé gyúrják, majd présgépen extrudálással a tégla keresztmetszetének megfelelő agyagrudat készítenek, melyet huzalból készült vágókészülékkel tégla nagyságúra darabolnak. Az égetett agyagtégla a legrégibb mesterséges építőanyag.

A tégla az egyik legősibb építőeleme az emberiségnek, alapanyaga szinte mindenütt megtalálható a természetben. A gyártási eljárás, formázása majd kiégetése az évezredek folyamán szinte alig változott, csupán finomult. Az energiatakarékossággal szorosan összefüggő hőszigetelés szempontjából a korszerű égetett agyag falazóelemek speciálisan kialakított üregszerkezetük . Dísz-padlótégla Gorsiumból.

Ennek magyarázata igen egyszerű. Az éghajlat, bár nedvesebb volt, mint manapság, de jóval szárazabb, mint akár a mai Európáé. A tégla legpontosabb meghatározása az, hogy égetett agyag falazóelem. A görög kerámia szó égetett agyagot jelent.

A kerámia kifejezés ma már gyűjtőnév, nem csak a szilikátos nyersanyagokból előállított termékeket fedi, hanem az egyéb fémoxidokból készítetteket is. A napon szárított téglát az égetett tégla követte – ez tette lehetővé az időtálló, tartós szerkezetek megépítését –, illetve a két technológiát sokáig (és valójában még napjainkban is) párhuzamosan alkalmazták. Bár az agyag égetésének technikáját már i. Termékeink időtállóságát, megbízhatóságát több millió beépített tégla és megannyi elégedett ügyfelünk tanúsítja. A természetes szárítás esetén is a kiformázott téglát vagy tetőcserepet színekben helyezik el, hogy az időjárás viszontagságaitól megvédjék.

A meghatározott összetételű égetett agyagtermékek adott hőmérsékleten meglágyulnak (csúcsuk lehajlik, majd szétfolynak). Az egyes gúlák jelzései a lágyulási . Nagy hátránya volt, hogy nedvesség hatására ismét visszaváltozott sárrá és agyaggá. A Közel-Keleten agyag, homok és víz keverékéből masszát készítettek, amit fakeretes vetőformába töltöttek.

Modern technológiával készített termékek, melyek kiváló hő- és hangszigetelők. A téglák hőfokcsillapítása és páraelvezető képessége nagyon jó, nyomószilárdságuk igen kedvező. Az öt oldalán sík, a hatodik oldalán domború tégla általában láb, azaz kb.

Napon szárított vagy égetett változata is ismert.

Az ebből készült falazatok szerkezet nem utal arra, hogy a kötés technikáját ismerték volna. A sarkokon egymásra fektetett tégla. Nem túlzás talán kijelenteni, hogy amit ma a téglából való építkezésről tudunk, annak az alapjait a rómaiak rakták le.

A Római Birodalomban az égetett tégla már az építészet legfontosabb alapanyaga volt, sokoldalúsága mellett olcsósága és tűzbiztossága miatt kedvelték. Mindegyik méretnél négy, jellegzetes alakú nút-féder kapcsolódik egymáshoz, így a tégla a hagyományos falazóelemekhez képest sűrűbb és vékonyabb bordaszerkezettel rendelkeznek. A kiemelkedő hőtechnikai tulajdonságuk révén jobb hőszigetelő képességgel rendelkeznek, ugyanakkor tömegüknek köszönhetően . Téma:Építészet – Online Lexikon – Tudod-e, hogy mi mi?

MiMi az útmutató tudástár. A csoport megnevezése Felmen (függleges teherhordó) szerkezet Kitölt (nem teherhordó) falazat Vízszintes teherhordó szerkezet (közbens és tetfödém, illetve egyesített teherhordó, térelhatároló tetszerkezet) Hosszú élettartamú szerkezet Beton- ésvasbeton-, égetett tégla -, kÌ-, kohósalak-ésacélszerkezet Tégla, . Ha falak rakódnak a Vályogból, alájok legalább két lábnyi égetett Tégla falat .